Kis tanárok, nagy leckék: mit taníthatnak nekünk a kicsik a háláról
A felnőtt élet forgatagában a hála gyakran háttérbe szorul. Az elmúlt években azt tapasztaltam, hogy a gyerekeim lettek a legkiválóbb tanáraim, ha megértik mindannak a mélységét, amiért hálásak lehetünk. Egy olyan világban, amely néha elsöprően nehéznek érzi magát, ahol uralkodó a gyűlölet, az erőszak és az intolerancia, a hálával való kapcsolat újrateremtése igazi mentőöv. Annak ellenére, hogy általában én vagyok az útmutató és az oktató, a gyermekeim lettek a legbölcsebb mentoraim ártatlanságukkal és tisztaságukkal. A gyerekeim így tanítanak a háláról:
- A Jelen pillanat ölelése
A gyerekeknek figyelemre méltó tehetségük van ahhoz, hogy elmerüljenek a jelenben. A mindennapi eseményekre való rácsodálkozásuk, mint a pillangó repülése vagy az esőcseppek érzése a bőrükön, emlékezteti a felnőtteket az itt és most szépségére. Felgyorsult életünkben gyakran rohanunk túl ezeken a pillanatokon, de a gyerekek megtanítják nekünk, hogy az élet legértékesebb kincsei a szemünk láttára kerülnek elő, és arra ösztönöznek, hogy hálával ízleljük meg őket.
- Öröm megtalálása az egyszerűségben
A gyerekek azt mutatják meg, hogy az öröm a legegyszerűbb dolgokban is megtalálható – egy firka, egy bújócskázó játék vagy egy közös esti mese. Bemutatják, hogy az igazi boldogságot az élet egyszerű örömeinek megbecsülésével lehet elérni.
- Szűretlen elismerés kifejezése
A gyerekek üdítően őszinték az érzéseikről. Amikor boldogok, elhagyatottan nevetnek, és amikor hálásak, ezt nyíltan ki is fejezik. Felnőttként gyakran visszatartjuk érzelmeinket, félve a kiszolgáltatottságtól. A gyerekek emlékeztetnek bennünket, hogy a hála nyílt és hiteles kifejezése erősíti a kapcsolatot másokkal, és melegséggel és szeretettel tölti meg életünket.
- Tanulni a kíváncsiságukból
A gyerekek állandóan kíváncsiak, mindig azt kérdezik, hogy „miért”, és igyekeznek megérteni az őket körülvevő világot. Ez a kíváncsiság arra ösztönzi a felnőtteket, hogy friss szemmel lássák az életet, értékeljék a mindennapi jelenségek csodáját, érdeklődjenek és tanuljanak, mintha először tapasztalnánk meg a világot.
- Feltétel nélküli szeretet és elfogadás
A gyerekek veleszületett képességgel rendelkeznek a feltétel nélküli szeretetre és elfogadásra. Ítéletek, címkék és feltételek nélkül szeretnek. Szerelmük a hála tiszta formája az életükben élő emberek iránt, és megtanítja a felnőtteknek, mennyire érdemes szeretni és elfogadni másokat olyannak, amilyenek.
Családként minden novemberben ünnepeljük a hálát egyedülálló hála pulykahagyományunkkal. Minden reggel reggelinél megkérdezzük a gyerekeinket, hogy miért hálásak, és felírjuk egy építőipari papírtollara, amit aztán büszkén felragasztunk egy papírzacskókból készült pulykatestre. Szívmelengető látni, ahogy a tollak betelnek a hónap során. Ez a hagyomány, amely közvetlenül az ünnepi szezon előtt következik be, beleértve a születésnapjukat is, figyelmünket minden nem anyagi dologra helyezi, amiért hálásak lehetünk. Ízleljük az extra mályvacukrot a Lucky Charms-ban, a testvérekkel váltott öleléseket és a puha takaró kényelmét egy hűvös reggelen.
Megtalálható több inspirációt a hála gyakorlatokhoz hogy vannak-e gyerekek az otthonában vagy sem. A körülményeitől függetlenül ez egy olyan gyakorlat, amelyből mindannyian profitálhatunk.
A gyerekek nyugodt ellensúlyt kínálnak egy olyan világban, amely gyakran többet, gyorsabbat és jobbat követel. Emlékeztetnek bennünket arra, hogy a hála lényege nem abban rejlik, amit birtokolunk, hanem abban, hogyan észleljük és értékeljük a körülöttünk lévő világot. Ha odafigyelnek rájuk, és tanulnak egyszerű, mégis mély bölcsességükből, a felnőttek feléleszthetik saját hálaérzetüket, ami egy teljesebb és gazdagabb élethez vezet. Ne becsüljük alá a kicsik mély bölcsességét; ők lehetnek a legbefolyásosabb hálamentorok, akikről soha nem tudtuk, hogy vannak.