Random of Kindness Week

„Amikor betérsz a helyi kávézóba vagy dolgozni mész, mit tehetsz, hogy feldobd valaki napját? Fizetsz a kávéért a mögötted állónak? Mosolyog, és szemkontaktust teremt valakivel, aki elhalad a folyosón? Lehet, hogy az illetőnek nehéz napja volt, és azzal, hogy elismerted őket, hatással voltál az életére. Egyetlen találkozás sem véletlen, hanem egy lehetőség, hogy fényt tegyünk.” – Daniel Cohen rabbi

Tudtad, hogy jót tesz neked, ha kedves vagy? Egészség? Ez magában foglalhatja azt is, hogy kedvességet tanúsít másokkal szemben, vagy akár szemtanúja is lehet a körülötte lévő kedves cselekedeteknek. A kedvesség a szerotonin, a dopamin, az endorfin és/vagy az oxitocin fokozásával vagy felszabadításával hathat az agyra. Ezek a vegyszerek pozitívan befolyásolhatják a stressz szintjét, a kötődést és az általános jólétet.

Most, hogy tudjuk, hogy a kedvesség több, mint a helyes dolog, de hatással van általános egészségünkre is, hogyan csepegtessünk több kedvességet az életünkbe? Megtisztelni Random of Kindness Week, a gyerekeim és én részt veszünk egy februári kedvesség kihívásban (milyen nagyszerű módja annak, hogy fejlesztjük a gyerekek képességeit ezen a téren, és pozitív agyi lökést adjunk nekik)! Ez weboldal nagyszerű javaslatokat ad saját kihívásod fejlesztéséhez.

Leültem a 8 és 5 éves gyerekeimmel, hogy felvázoljuk a 30 napos tervünket. Megnéztük a kedves cselekedetekre vonatkozó javaslatokat, közösen átgondoltuk a különböző ötleteket, és plakátot készítettünk a havi tervünk feltérképezésére. Minden reggel és este átnézzük, és naponta egy-egy elemet kihúzunk. A hűtőszekrényünk elején marad, emlékeztetőül, hogy legyünk kedvesek egymással és a körülöttünk lévőkkel. Remélem, hogy 30 nap után a véletlenszerű kedveskedés családi szokássá válik. Annyira belénk ivódnak, hogy nem is gondolunk rá, csak cselekszünk.

A kedves cselekedeteink első hetében járunk, és egy durva kezdés után (amikor a nővér és a testvér NEM mutatnak kedvességet egymásnak), azt hiszem, tegnap este elértük az áttörést. Kérés nélkül mindketten mini könyveket készítettek tanáraiknak. Ők készítették el a történeteket és rajzokat, és minden tanárnak adtak egy-egy édességet a személyes gyűjteményükből (a téli ünnepek maradékai).

Míg tegnap este ezen a tevékenységen dolgoztak, a ház csendesebb és nyugodtabb lett. Csökkent a stresszszintem, és sokkal könnyebbé vált a lefekvés. Ma reggel becsomagolták az ajándékaikat, és boldogan távoztak a házból. Alig néhány nap múlva már láthatjuk, hogy a jólétünk javul, és csökken a kollektív stressz. Kevésbé érzem magam kimerültnek, ami lehetővé teszi, hogy jobban megjelenjek előttük. Ráadásul tettek valami kedveset valakiért, aki nagyon keményen dolgozik a mindennapi nevelésén, és valószínűleg nem is köszönik meg ezért gyakran. Bár tudom, hogy ezzel a kihívással lesznek hullámvölgyek, várom, hogy a családunk pozitív szokássá tegye ezt, ami pozitív eredményekhez vezet mások és a közösség számára.