„Csak az élet”, vagy depressziós vagyok?

Október nagyszerű hónap. Hűvös éjszakák, forgó levelek és minden tökfűszeres.

Ez egy hónap az érzelmi egészségünkről való gondolkodásra is. Ha olyan vagy, mint én, gyanítom, hogy a rövidebb nappalokat és a hosszabb éjszakákat nem részesíti előnyben. Az előttünk álló télre számítva van értelme azon gondolkodni, hogyan kezeljük érzelmi egészségünket. Ez azt jelentheti, hogy hajlandóak vagyunk a mentális egészségünk állapotának vizsgálatára.

A korai mentális egészségügyi szűrés fontossága jól ismert. Az Országos Mentális Egészségügyi Szövetség szerint a mentális egészségi állapotok körülbelül fele 14 évesen, 75%-a pedig 24 évesen kezdődik. A problémák korai szűrése és azonosítása javítja az eredményeket. Sajnos átlagosan 11 év telik el a tünetek első megjelenése és a beavatkozás között.

Tapasztalataim szerint nagy ellenállás lehet az olyan dolgokkal szemben, mint a depresszió. Sokan félnek a címkézéstől és a megbélyegzéstől. Néhányan, mint a szüleim generációja, úgy gondolták, hogy ezek az érzések vagy tünetek „csak az élet” és a csapásokra adott normális reakció. A betegek néha azt hiszik, hogy a depresszió nem „igazi” betegség, hanem valamiféle személyes hiba. Végül sokan egyszerűen kételkednek a kezelés szükségességét vagy értékét illetően. Ha belegondol, a depresszió számos tünete, mint például a bűntudat, a fáradtság és a rossz önértékelés, akadályozhatja a segítségkérés útját.

A depresszió széles körben elterjedt az Egyesült Államokban. 2009 és 2012 között a 8 éves és idősebb emberek 12%-a számolt be arról, hogy két hétnél hosszabb ideig depresszióban szenved. A depresszió a fő diagnózis évente 8 millió orvosi rendelőben, klinikán és sürgősségi osztályon. A depresszió sokféleképpen érinti a betegeket. Több mint négyszer nagyobb eséllyel szenvednek szívrohamot, mint azok, akiknek nincs depressziójuk.

Mint látható, a depresszió a leggyakoribb pszichiátriai rendellenesség a lakosság körében. Több évtizeden át alapellátást nyújtó szolgáltatóként hamar megtanulja, hogy a betegek ritkán mondják: „Depressziós vagyok”. Sokkal valószínűbb, hogy az általunk szomatikus tüneteknek nevezett tünetekkel jelentkeznek. Ezek olyan dolgok, mint a fejfájás, a hátproblémák vagy a krónikus fájdalom. Ha nem sikerül kiszűrnünk a depressziót, csak 50%-át azonosítják.

Ha a depressziót nem kezelik, az életminőség romlásához, krónikus betegségek, például cukorbetegség vagy egészségügyi betegségek rosszabb kimeneteléhez, valamint az öngyilkosság kockázatának növekedéséhez vezethet. Ezenkívül a depresszió hatása túlmutat az egyes betegeken, negatívan érintve a házastársakat, a munkáltatókat és a gyermekeket.

A depresszió kockázati tényezői ismertek. Ez nem jelenti azt, hogy depressziós lesz, de nagyobb kockázatnak lehet kitéve. Ide tartozik a korábbi depresszió, fiatalabb életkor, családtörténet, szülés, gyermekkori traumák, közelmúltbeli stresszes események, rossz szociális támogatás, alacsonyabb jövedelem, szerhasználat és demencia.

Depressziósnak lenni nem csak „levert”. Ez általában azt jelenti, hogy két vagy több hétig szinte minden nap jelentkeznek tünetei. Ezek közé tartozik a levert hangulat, a szokásos dolgok iránti érdeklődés elvesztése, alvászavarok, alacsony energiafogyasztás, gyenge koncentráció, értéktelenség érzése vagy öngyilkossági gondolatok.

Mi a helyzet az idősebb felnőttekkel?

A 80 év felettiek több mint 65%-ának van legalább egy krónikus betegsége. Huszonöt százalékuk négy vagy több. Az, amit a pszichiáterek „súlyos depressziónak” neveznek, általában az idősebb felnőttek körülbelül 2%-ánál fordul elő. Sajnos e tünetek némelyikét a szomorúság helyett más állapotok okozzák.

Idősebb felnőtteknél a depresszió kockázati tényezői közé tartozik a magány, a funkcióvesztés, az új orvosi diagnózis, a rasszizmus vagy az életkor miatti tehetetlenség, a szívroham, a gyógyszerek, a krónikus fájdalom és a veszteség miatti gyász.

Árnyékolás

Sok orvos kétlépcsős szűrési folyamat mellett dönt, hogy segítsen azonosítani azokat a betegeket, akik depressziósak lehetnek. A leggyakoribb eszközök a PHQ-2 és PHQ-9. A PHQ a Patient Health Questionnaire rövidítése. A PHQ-2 és a PHQ-9 is a hosszabb PHQ szűrési eszköz részhalmazai.

Például a PHQ-2 a következő két kérdésből áll:

• Az elmúlt hónapban kevés érdeklődést vagy örömet érzett a dolgok iránt?
• Az elmúlt hónapban levertnek, depressziósnak vagy reményvesztettnek érezte magát?

Ha pozitívan válaszolt egyik vagy mindkét kérdésre, az nem jelenti azt, hogy határozottan depresszióban szenved, csak azt, hogy gondozóját arra készteti, hogy vizsgálja meg jobban, hogyan teljesít.

Záró gondolatok

A depressziós tünetek jelentős betegségteherhez vezetnek mind az élethossz, mind az életminőség szempontjából. A depresszió hatása a teljes élettartamra meghaladja a szívbetegségek, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, az asztma, a dohányzás és a fizikai inaktivitás hatásait. Ezenkívül a depresszió, ezen és más egészségügyi állapotok mellett, rontja az egészségügyi eredményeket.

Tehát idén októberben tegyél meg magadnak egy szívességet (vagy bátoríts egy szeretett személyt). Vedd számba, hol tartasz érzelmileg, és ha bármilyen kérdés merül fel azzal kapcsolatban, hogy esetleg valamilyen mentális egészségügyi problémával, például depresszióval vagy mással küzdesz, beszélj egészségügyi szolgáltatóddal.

Van valódi segítség.

 

Tudástár

nami.org/Advocacy/Policy-Prioritys/Improving-Health/Mental-Health-Screening

pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/18836095/

uptodate.com/contents/screening-for-depression-in-adults

aafp.org/pubs/afp/issues/2022/0900/lown-right-care-depression-older-adults.html

aafp.org/pubs/fpm/issues/2016/0300/p16.html

Pszichiátria Epidemiol. 2015;50(6):939. Epub 2015. február 7